Zalakaros a Kis-Balaton nyugati peremén, Zala megye turisztikai fontosságú területén található. Első említése 1254-ben: Korus. A mai névalak 1908 óta használatos. A Karos személynév vált minden képző nélkül helynévvé. A személynév lehet magyar eredetű is (a kar főnév -s képzős származéka), de szláv is (bolgár, cseh Karus, szerb-horvát Karusity stb.).
Zalakaros gazdálkodásának alapja az első világháború óta a fejlett szőlőművelés, a gyümölcstermesztés és az állattartás. Rohamos fejlődése a második világháborút követően kezdődött. 1962-ben a falu határában olajkutató fúrás során bukkantak a 96 fokos hőmérsékletű, ásványi anyagokban gazdag termálvízre. Egy évtized alatt modern fürdőtelep épült, üdülők, szállodák nyíltak. Gyógyvizének híre kelt külföldön is. A 2307 méter mélyről feltörő víz alkalmas krónikus nőgyógyászati és mozgásszervi betegségek gyógyítására.
A fürdőt a látogatottság növekedése miatt fokozatosan fejlesztették: 1968-ban sportmedencét és öltözőt, 1975-ben fedett fürdőt, 1991-ben vizes blokkot adtak át, 1994-ben gyógy-centrumot, 1995-ben felújították a sportmedencét, 1998-ban megépítették az élményfürdőt.
Zalakaros 1949-ben önálló tanácsú község, 1970-ben a községi közös tanács székhelye, 1984-ben nagyközségi rangú település, 1997-től város. Zalakaros lélekszáma jelenleg 2277 fő.
A település büszke a több mint 750 éves múltjára, dinamikus fejlődését és városi rangját pedig elsősorban az Európa hírű gyógyvizének köszönheti.
A város lakosságának az alapvető megélhetési forrását elsősorban a gyógyfürdő és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra adja. Zalakaros infrastrukturális ellátottsága jó. A turizmushoz kapcsolódó kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység mellett jelentős a magánszálláshelyek kiadásából származó jövedelmek.
A Balaton melléke borvidék tagjaként a szőlő és borkultúra és a hozzá kapcsolódó gasztronómiai kínálat fontos eleme szolgáltatásainknak.
A településen kiemelt figyelmet fordítanak a közterek szépítésére, a virágosításra, a parkosításra, köztéri alkotások létrehozására, melyet a Virágos Magyarország mozgalomban elért eredmények is tanúsítanak. Köztereit számos művészeti alkotás díszíti, melyek közül kiemelkedik a Millennium tiszteletére állított Szent István és Gizella szobor.
A település a németországi Puchheim városával 1991-ben, az ausztriai Asperhofennel 1995-ben, Budapesttel 2004-ben, majd 2007-ben a lengyel Olesnoval kötött együttműködési megállapodást.
Zalakaros városi rangjának megfelelően vállal szerepet a térségi feladatok megoldásában is. Ezek a hatósági feladatokon túlmenően kiterjednek az egészségügyi, a szociális, az oktatási és a sport tevékenységre. Zalakaros a térség központjaként segíti a 19 környező település fejlődését.
A település rendezési terve megszabta a jövő fejlesztési lehetőségeit, bár a Balaton törvény szigorú korlátozásai jelentős nehézségeket okoznak a célok megvalósításában. A cél, hogy a minőségi fejlesztésekkel olyan feltételeket teremtsenek, hogy a településen élőknek és a vendégeknek is komfortérzete folyamatosan javuljon.
Az elkövetkező időszak tervei között szerepel a települési infrastruktúra folyamatos fejlesztése:
Cél, hogy a település mindinkább megfeleljen a városi funkció betöltésének, a térségi központi szerepnek.
Mindezek mellett a legfontosabb: a város gazdasági létét meghatározó fürdő fejlesztése, hogy még több vendéget vonzzon Zalakarosra, minél magasabb színvonalon.
ZALAKAROS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Gyógyfűrdő tér 1
8749 ZALAKAROS
Magyarország
Telefon: + 36 93 340100
E-mail: menedzser@zalakaros.hu, szakreferens@zalakaros.si,
Honlap: www.zalakaros.si
Kapcsolattartó személy: Tóth Melinda; Szabóné dr. Csányi Mariann
